Főoldal Rólunk Ultrahang Szülészet Nőgyógyászat Kapcsolat
Myoma Inkontinencia Hycosy vizsgálat Down-kór Jó tudni Galéria

A menstruációról

Mi is a menstruáció?

A belső női nemi szervek közül a méh legbelső rétege a méhnyálkahártya, amely hormonális hatásra minden ciklus alatt fokozatosan megvastagszik, majd vérzés kíséretében lelökődik. A ciklus hossza általában 28 nap, így a méhnyálkahártya lelökődése is 28 naponta következik be, innen származik az elnevezés (latinul: mensis: hónap). Mind a nyálkahártya megvastagodása, mind leválása hormonális hatásra következik be. A női hormonok termelődésének legfontosabb helye a petefészek, ahol döntően ösztrogének és progreszteron termelődnek, melyek létrehozzák a méhnyálkahártya fokozatos megvastagodását, majd leválását. A nemi teljesség korában a petefészekben a ciklus 14. napján tüszőérés következik be, azonban a peteérés nem abszolút feltétele a menstruációnak, rendszeres havivérzés petérés nélkül is bekövetkezhet. Ugyancsak havonta jelentkezik vérzése a fogamzásgátló tablettát szedő nőknek, azonban ez a vérzés a tabletta hormontartalmának, és nem a petefészek hormontermelésének eredménye. A vérzés ilyenkor a tablettaszedés 7 napos szünetében jelentkezik és megvonásos vérzésnek nevezzük.

A menzesszel járó kellemetlenségek jelentős részét az úgynevezett premenstruális szindróma (a továbbiakban PMS) képezi.

Érdemes megnézni egy kisfilmen, hogy mi is az a PMS, mi okozza, hogyan lehet felismerni és kezelni? Ezt megteheti a képre kattintva.

A menses gyakorisága

Élettani körülmények között, a szervezetben lezajló hormonális változások eredményeként általában 28 naponta következik be a méhnyálkahártya lelökődése, a menstruáció. A két egymást követő menstruációs vérzés első napjai közötti 28 nap a ciklus hossza, ebbe számítjuk bele a menstruációs vérzés 4-5 napját is.

Semmilyen aggodalomra nem ad azonban okot, ha a ciklusa valakinek ennél néhány nappal rövidebb, esetleg hosszabb. Élettani hormonális működés állhat a 25 napos, csakúgy mint a 31 napos ciklusok hátterében. Ha a ciklus eltérő hossza miatt kérdéses a peteérés megléte, erről több módszerrel megbizonyosodhatunk (ébredési hőmérséklet mérése, ultrahang vizsgálat, vérvétel). Igazolt peteérés esetén az átlagosnál rövidebb vagy hosszabb ciklusok tennivalót nem igényelnek.

Azt is természetesnek tekintjük, ha a ciklus hossza ugyanazon nőnél egy-két napos különbséget mutat. Az élettani hormonális működést bonyolult szabályozó mechanizmus irányítja, melyet számtalan tényező befolyásol. Utazás, stressz, táplálkozási, életmódbeli változások, fizikai aktivitás egyaránt hatással lehetnek a ciklus hosszára. Érthető ha vérzése emiatt egy-két nappal korábban, vagy később jelentkezik az egyébként vártnál.

Néha mi magunk szeretnénk a mensest a vártnál későbbre csúsztatni, hiszen az előre kiszámolt időpontban külföldi utazás, nyaralás, fontos találkozó szerepel terveink között. Ha Ön fogamzásgátlót szed, legegyszerűbben a 7 napos szünet kiiktatásával érheti el a fenti célt. A 21. tabletta bevétele utáni napon vegye be a következő levél első tablettáját. Ily módon vérzése nem fog jelentkezni, csak a következő adag utáni 7 napos szünetben. Akkor is van lehetőség a menses elcsúsztatására ha nem szed hormonális fogamzásgátlót, ennek pontos módját beszélje meg nőgyógyászával!

A 21 napnál gyakrabban, vagy 35 napnál ritkábban jelentkező menses viszont kórosnak tekinthető. A túl gyakori vérzés hátterében gyakran áll szervi elváltozás (gyulladás, petefészek ciszta, daganat) vagy hormonális egyensúlyzavar, emellett a fokozott vérvesztés önmagában is veszélyes és további szövődmények forrása lehet. A túl ritka havivérzés hátterében legtöbbször a hormonális tengely nem kielégítő működése áll. Peteérés egyik esetben sem valószínű, mindkettő részletes kivizsgálást és kezelést igényel.

A menstruáció mennyisége

A menstruációs váladék elsősorban méhnyálkahártya szövettörmeléket és vért tartalmaz. A vérzés mennyisége 80-100 ml körüli, azonban pontos megítélése nehézkes, így inkább a vérzéses napok száma, az elhasznált tampon vagy betét mennyisége alapján tudunk következtetni az átlagosnál bővebb vérvesztésre. Ugyancsak kóros kisebb-nagyobb véralvadékok jelenléte. Különösen a hosszabb időn át meglévő bő vérzés gyengeséget, szédülést, vérszegénységet okozhat és mindenképpen kivizsgálást igényel. A vérzés általában 4-5 napos, ha vérzése 7 napnál tovább tart, hosszabb távon ugyancsak vérszegénységhez vezethet, érdemes nőgyógyászát felkeresnie.

Átlagosnál bővebb vérzést okozhat a méh izomfalában elhelyezkedő, vagy a méhnyálkahártya felé növő jóindulatú méhizomdaganat, polip, gyulladás, idősebb korban a méhnyálkahártya túlburjánzása. Nőgyógyászati és ultrahang vizsgálat segítenek a pontos ok tisztázásában. Fenti kórképek a bővebb menstruációs vérvesztés mellett esetleg a ciklus többi napján is okozhatnak több-kevesebb ún. közti vérzést. A menstruációtól független közti vérzés hátterében gyakran hormonális ok áll, azonban hasonló tünetet a méhszáj kóros elváltozása is okozhat, így közti vérzés észlelése esetén mielőbb forduljon orvoshoz!

A terhesség elleni védekezés módja befolyásolhatja a vérzés mennyiségét. Hormonális fogamzásgátló szedése mellett a vérzés mennyisége általában csökken, míg méhen belüli fogamzásgátló eszköz (hurok) viselése esetén a korábbinál valamivel bővebb lehet a menses. Kivétel ez alól a Mirena méhen belüli fogamzásgátló rendszer, melynek egyik fő velejárója éppen a minimális, esetleg teljesen hiányzó menstruáció. Fogamzásgátló tabletta szedése mellett is előfordulhat igen kevés, csupán jelzésszerű havi vérzés. Aggodalomra ilyenkor semmi okunk nincs, inkább előnyként értekelendő a ritkábban kialakuló vérszegénység, a kevesebb fogyott tampon vagy betét.

A havivérzés kimaradása

Egy-egy menstruáció kimaradása előfordulhat teljesen egészséges nőkben is. Ha nem ismétlődik és hátterében kóros elváltozást nem találunk, nem igényel tennivalót. Bizonyos helyzetekben teljesen érthető a vérzés elmaradása: terhesség alatt, szoptatás idején, a változó kor kezdetén. Valódi vérzéshiányról (amenorrhoea) akkor beszélünk ha három egymást követő menses elmarad, hátterében legtöbbször a hormontermelő rendszer zavara áll. Mint korábban említettük a szabályozó rendszer rendkívül összetett, a külvilágból és a test egyéb szervrendszereiből érkező jelek alapvetően befolyásolhatják működését, vérzéskimaradást okozva.

Vérzéskimaradás esetén legelőször terhességre kell gyanakodni, mielőbb célszerű elvégezni a terhességi tesztet. A patikákban kapható tesztek nagy biztonsággal igazolják vagy kizárják a korai terhességet, bármilyen kétség esetén lehetőség van nőgyógyászati rendelőben megismételtetni a vizsgálatot, szükség szerint kiegészítve nőgyógyászati és ultrahang vizsgálattal. A ma alkalmazott hormonális fogamzásgátló készítmények illetve a méhen belüli eszközök nagy biztonsággal védenek a nem kívánt terhesség ellen, de tudnunk kell, száz százalékos módszer nem létezik. Főleg ha hiba történt a tabletta szedésében, hányás, hasmenés jelentkezett az előző hónapban, majd késik a menses, indokolt a teszt elvégzése.

Ha a terhességi teszt negatív és semmilyen panasz nem jelentkezik, rövid várakozás minden további nélkül megengedhető. Gyakran átmeneti stressz (vizsgaidőszak), fokozott fizikai aktivitás (atlétika) vezet vérzéskimaradáshoz. Kiemelendő a túlhajszolt és indokolatlan fogyókúra, ami először vérzéskimaradáshoz, de súlyosabb esetben a hormonális rendszer mélyreható, nehezen korrigálható működészavarához vezethet, ezért kerülendő.

Hosszabb vérzéskimaradás esetén indokolt a részletes kivizsgálás. Amennyiben egyéb, ismert belgyógyászati, vagy endokrin megbetegedése van, célszerű annak kontrollja, mielőbbi beállítása, ami gyakran önmagában rendezi a vérzéskimaradást. Jól ismert példák a nem kezelt cukorbetegség, pajzsmirigy működészavar, amelyek másodlagosan vezetnek vérzéskimaradáshoz.

Menstruációs zavarok

A nemi teljesség idején lezajló több mint 300 menstruáció során csaknem minden nőnél előfordulhat a menstruációs vérzés megváltozása: rendszertelen, túl bő, vagy éppen túl kevés vérzés. A vérzészavarok a leggyakrabban előforduló nőgyógyászati kórképek.

Vérzészavar fiatal és idősebb korban egyaránt előfordulhat. Fiataloknál gyakran a hormonális rendszer még nem megfelelő érésével függ össze, esetleg petefészek cysta állhat a háttérben. Idősebb korban sem kisebb a jelentőségük, ekkor gyakrabban áll a háttérben valamilyen szervi elváltozás, s sokszor műtétes beavatkozást tesznek szükségessé.

A menzesz gyakorisága

A két egymást követő menstruációs vérzés első napjai közötti 28 nap a ciklus hossza, ebbe számítjuk bele a menstruációs vérzés 4-5 napját is. Semmilyen aggodalomra nem ad azonban okot, ha a ciklusa valakinek ennél néhány nappal rövidebb, esetleg hosszabb. Élettani hormonális működés állhat a 25 napos, csakúgy mint a 31 napos ciklusok hátterében. Mint ahogy a menstruációs váladék mennyisége sem állandó, azt is természetesnek tekintjük, ha a ciklusok hossza ugyanazon nőnél egy-két napos különbséget mutat. Az élettani hormonális működést bonyolult szabályozó mechanizmus irányítja, melyet számtalan tényező befolyásol. Utazás, stressz, táplálkozási, életmódbeli változások, fizikai aktivitás egyaránt hatással lehetnek a ciklus hosszára, a vérzés mennyiségére.

A 21 napnál gyakrabban, vagy 35 napnál ritkábban jelentkező menzesz viszont kórosnak tekinthető. A túl gyakori vérzés hátterében gyakran áll szervi elváltozás (gyulladás, ciszta, daganat) vagy hormonális egyensúlyzavar, emellett a fokozott vérvesztés önmagában is veszélyes és további szövődmények forrása lehet. A túl gyakori vérzés, vagy folyamatos vérezgetés hosszú távon akkor is vérszegénységhez vezet, ha az egy alkalommal történő vérvesztés nem látszik jelentősnek, ezért mindenképpen keresse fel kezelőorvosát.

A túl ritka havivérzés hátterében legtöbbször a hormonális tengely nem kielégítő működése áll. Mivel ilyen esetekben általában szabályos tüszőérés és tüszőrepedés (ovuláció) nem következik be, különösen akkor indokolt a vizsgálat és kezelés, ha terhesség létrejötte kívánatos. Amennyiben terhességet szeretne és a nőgyógyászati vizsgálat nem igazol egyéb eltérést, úgy a hiányzó tüszőérést gyógyszeres kezeléssel igyekszünk elérni. A terápia mindenképpen szakorvosi felügyeletet igényel.

Fokozottan indokolt a mielőbbi szakorvosi vizsgálat a rendszertelen (ciklust nem tartó) vérzések esetén.

A menstruáció mennyiségének változásai

A menstruációs váladék elsősorban méhnyálkahártya szövettörmeléket és vért tartalmaz. A vérzés mennyisége egyénenként változó, de egy adott nőnél is rendszerint változik élete folyamán. A mennyiség megítélése meglehetősen szubjektív: tankönyvek 80 ml körülinek ítélik az egy vérzés alatt távozó menstruációs váladékot, de ilyen pontosságú méréseket még a klinikai orvosi gyakorlatban sem végzünk. A 4-5 napig tartó menstruációs vérzés átlagosnak tekinthető. Általában fokozatosan kezdődik, majd múlik el, de van akinél hirtelen jelentkezik, és fokozatosan csökken, vagy ellenkezőleg inkább az utolsó 1-2 napon bő.

A vérzés mennyiségének pontos megítélése nehézkes, így inkább a vérzéses napok száma, az elhasznált tampon vagy betét mennyisége alapján tudunk következtetni az átlagosnál bővebb vérvesztésre. Ugyancsak kóros kisebb-nagyobb véralvadékok jelenléte. Különösen a hosszabb időn át meglévő bő vérzés gyengeséget, szédülést, vérszegénységet okozhat és mindenképpen kivizsgálást igényel. A vérzés általában 4-5 napos, ha vérzése 7 napnál tovább tart, hosszabb távon ugyancsak vérszegénységhez vezethet, érdemes nőgyógyászát felkeresnie.

Ha menstruációi kezdetektől bővebbek, úgy a háttérben állhat a véralvadási rendszer zavara is, így első lépésben indokolt ennek vizsgálata. Ha a vérzések mennyisége csak a későbbi időszakban nőtt meg, úgy inkább nőgyógyászati okokra kell gondolnunk.
Átlagosnál bővebb vérzést okozhat a méh izomfalában elhelyezkedő, vagy a méhnyálkahártya felé növő jóindulatú méhizom daganat, polip, gyulladás, idősebb korban a méhnyálkahártya túlburjánzása, esetleg rosszindulatú daganata. Nőgyógyászati és ultrahang vizsgálat segítenek a pontos ok tisztázásában. A méh üregében lévő apró elváltozás is irritálhatja a méhnyálkahártyát, bővebb vérzést okozva. Eltávolítására nőgyógyászati kisműtét útján kerül sor. Hagyományosan kürettet alkalmaztak, ma a legkorszerűbb eljárásnak a méhtükrözés (hiszteroszkópia) tekinthető. Ennek kapcsán a méhszájon keresztül felvezetett optikai eszköz segítségével megtekintjük a méh üregét, a nyálkahártya állapotát, s lehetőségünk van elektromos eszközt használva a kóros képlet eltávolítására.

Idősebb korban, főleg a változó korhoz közeledve mindinkább a méhnyálkahártya betegsége áll a bő, rendszertelen vérzések hátterében. Ilyenkor mindig szövettani mintavétellel kell kizárnunk a rosszindulatú elváltozást. Ez egyaránt történhet nőgyógyászati kürett (méhkaparás), vagy - különösen ismétlődő esetekben- hiszteroszkópia segítségével.
Amennyiben az elvégzett vizsgálatok a szervi elváltozást kizárták, úgy orvosa gyógyszeres kezeléssel segít a vérzés mennyiségének csökkentésében. Tartós vaspótlást is célszerű elkezdeni a vérszegénység kezelésére. Ha egyidejűleg fogamzásgátlásra is szükség van, úgy mérlegeljük hormonális fogamzásgátló szedését, mivel emellett rendszerint csökken a vérzés mennyisége. Amennyiben hagyományos méhen belüli fogamzásgátló eszköz van fent, célszerűnek látszik ennek eltávolítása, mivel nemritkán ez okozza a panaszokat. Speciális lehetőségként a bő vérzés kezelésére rendelkezésünkre áll a hormonális méhen belüli rendszer, mely fogamzásgátló hatása mellett visszaszorítva a méhnyálkahártya vastagodását, lényegesen csökkenti a vérzés mennyiségét. Használata mellett a menstruáció nemcsak kevesebb lehet, de teljesen el is maradhat. Alkalmazására természetesen élettani menstruáció mellett is sor kerülhet, kihasználva biztonságos fogamzásgátló hatását.
A fent említett kórképek a bővebb menstruációs vérvesztés mellett esetleg a ciklus többi napján is okozhatnak több-kevesebb ún. közti vérzést. A menstruációtól független pecsételő vérzés hátterében gyakran hormonális ok áll, azonban hasonló tünetet a méhszáj kóros elváltozása is okozhat, így közti vérzés észlelése esetén mielőbb forduljon orvoshoz! Vizsgálat során eldönthető, hogy a vérezgetés a méhszájból, vagy a méh üregéből származik-e, s lehetőség nyílik célzott kezelésre. Elengedhetetlen a méhszáj kolposzkópos megtekintése és a citológiai vizsgálat.
Reméljük ismertetőnkben sok korábban megfogalmazott, esetleg ki nem mondott kérdésére talált választ. Igyekeztünk minél több hasznos információt egy csokorba gyűjteni, de biztosan nem sikerült ezt hiánytalanul megtennünk. Ha bármilyen további kérdése lenne, kérjük, bátran tegye fel azokat a rendelőnkben!


Med4You
Szülészeti, nőgyógyászati és ultrahang magánrendelő
1073 Budapest, Erzsébet körút 51. mfsz. 4.


Oldal elejére

Webdesign - Szenyán Ildikó 2009