A késői gyermekvállalás
Statisztikai adatok alapján az ideális anyai életkornak a 20-34 év közötti időszakot tekintjük. Ilyenkor egyrészt a teherbeesés, másrészt a terhesség kiviselése lényegesen zökkenőmentesebb szokott lenni, mint 30-35 év feletti nők esetén. A modern társadalmak nőkkel szembeni elvárásainak (diplomaszerzés, karrier), a mai fiatalok „még szeretném élvezni az életet” hozzáállásának, valamint annak következtében, hogy a nők egyre nagyobb része inkább a munkájában találja meg örömét, mint a családanyai szerepben, egyre gyakoribb a terhesség vállalásának kitolása a harmincas évek utánra. Szintén gyakran találkozunk második házasságból fogant késői terhességekkel.
Szeretnénk rövid áttekintést adni arról, hogy milyen fokozott rizikótényezőkkel kell számolni a késői gyermekvállalás esetén, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy csökkenjen a problémás terhesség rizikója, hogy milyen speciális szempontjai vannak a terhesgondozásnak, és hogy ebben mi miben tudunk Önnek segítségére lenni.
Fokozott rizikótényezők:
Korral járó rizikó:
Sikertelen fogamzás
Míg a spontán teherbeesés esélye 20-30 év között 80% (egészséges szülők esetén), addig 30-35 év között ez az arány már csak 65%. 35 év felett a meddőségi panaszok kezelése is nehezebb.
Korai veszteségek
Sikeres teherbeesés esetén a kor előrehaladtával nagyobb magzati veszteséggel kell számolnunk a terhesség első harmadában. Az ilyen korai vetélések viszonylag gyakran fordulnak elő fiatalok esetén is. Ezeknek a sok szomorúsággal és nem kevés kellemetlenséggel járó eseteknek a hátterében jelentős részben genetikai rendellenességek állnak. A jelenség részben a természetes szelekció/hibajavítás része, máskor egyéb okokra (rendellenes méhűr, hormonális okok, immunológiai) vezethetők vissza. Koraterhességben a genetikailag kóros embriók jelentős része abortálódik. A vetélés kockázata nem csupán a Down-szindróma gyakoribb előfordulásának köszönhető, hanem a génállományt rongáló, káros hatások felhalmozódásának, melyeket életünk során elszenvedünk (sugárzás, kémiai ártalmak). Ezek az ártalmak nem csak az anyai, hanem az apai oldalt is érintik. 45 év feletti apai életkor esetén jelentkeznek ezen kockázati tényezők.
Kromoszóma rendellenességek
Idősebb anyai életkor esetén magzati rendellenességek közül csak a kromoszómák számbeli rendellenességei a gyakoribbak. Ezek többsége az élettel össze nem egyeztethető súlyos, többszörös veleszületett rendellenesség. A Down-szindrómának, melynek hátterében a 21-es kromoszóma számbeli rendellenessége áll, legfőbb jellegzetessége a súlyos értelmi fogyatékosság, melyhez változó súlyosságú szervi rendellenességek társulnak. A Down-szindróma teljes gyakorisága 1/800 összes születés. A kockázat 40 éves korban már 2%, ami évente 1%-kal növekszik. A Down-szindrómás gyermek születésének megelőzésére Magyarországon minden 35 év feletti terhesnek felajánljuk a méhen belüli kromoszóma-vizsgálatot.
A vizsgálat a rutinszerűen a terhesség 16-20 hete között magzatvíz mintavétellel (amniocentesis) történik, a magzatvízben található magzati sejtekből speciális laboratóriumi vizsgálatokkal határozzák meg a kromoszómaszámot és szerkezetet. A vizsgálat találati pontossága közel 100%. Sajnos azonban a magzatvíz mintavétel nem kockázatmentes beavatkozás, kb. 1%-kal növeli a spontán vetélés, koraszülés kockázatát. Azért 35 éves korban lett meghatározva a magzatvíz mintavétel rutinszerű felajánlásának ideje, mert ebben az életkorban éri el a kromoszóma rendellenesség kockázata azt a szintet, amikor a beavatkozás kockázata már kisebb, mint a vizsgálat elvégzésével nyerhető haszon (statisztikailag). Amennyiben súlyos fejlődési rendellenességgel járó kromoszóma rendellenesség igazolódik, a terhesség 24. hetéig törvényes lehetőség van a terhesség megszakítására.
Az amniocentézis és esetleg a terhességmegszakítás elvégzéséről minden terhesnek/párnak magának kell döntenie. A genetikai tanácsadás során a genetikus csupán ismerteti, felajánlja a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az amniocentézis rutinszerű elterjedésének köszönhetően ma a Down szindrómás gyermekek túlnyomó többségét fiatalok hozzák a világra.
Az elmúlt évtizedek törekvései egyrészt arra irányultak, hogy a fiatal, alacsony életkori kockázattal rendelkező terhesek köréből kiszűrjük azokat a terheseket, akiknek kromoszóma rendellenességre fokozott a rizikója és, hogy a 35 év feletti korcsoportból megpróbáljuk kiszűrni azokat, akiknek az életkorból adódó kockázatnál kisebb rizikóval számolhatnak adott terhességben, és ezáltal elkerülhető számukra a rizikós magzatvíz mintavétel. A legfontosabb szűrőmódszernek ma az ultrahang vizsgálatot tekinthetjük. Az ultrahang technológia fejlődésével egyre kifinomultabb berendezéseken egyre kisebb elváltozások váltak vizsgálhatóvá, illetve nagyszámú tanulmányok eredményei alapján számos kis ultrahang elérésről derült ki, hogy statisztikailag gyakoribbak egyes kromoszóma rendellenességek esetén.
Nem kisebb vívmány volt Magyarországon az egységes szülészeti-nőgyógyászati ultrahang protokoll kidolgozása, melynek köszönhetően a terhesgondozás során végzett ultrahang vizsgálatokat azonos időpontban és azonos szemlélettel végezzük. Az elmúlt években váltak széles körben elérhetővé azok a szűrőmódszerek, melyek anyai vérből hormonszintek (biokémiai markerek), magzati ultrahang paraméterek, és az életkor alapján személyre szabottan számolnak genetikai kockázatot (kombinált teszt, négyes teszt, integrált teszt), illetve 2012-óta egyre nagyobb teret hódítanak az un. Nem-Invazív Prenatális Tesztek, röviden NIPT-ek. A NIPT az anyai vérmintában előforduló magzati DNS-t elemző teszt, amelyet több cég, többféle néven forgalmaz. A NIPT több mint 99 százalékos érzékenységgel bír a Down-szindróma szűrésében, emellett további rendellenességek szűrésére is alkalmas. Már a várandóság 9-10. hetében elvégezhető.
Ezek az új szűrővizsgálatok tulajdonképpen mindenkinek ajánlhatók, kivéve azoknak a 37 év felettieknek, akik mindenképpen elvégeztetnék a kromoszómavizsgálatot, hiszen nekik ez csupán többlet költséget jelentene.
Egészségi állapottal összefüggő fokozott rizikó
Egyes népbetegségek, mint cukorbetegség és magasvérnyomás, elhízás előfordulása a kor előrehaladtával jelentősen nő. Ezen betegségek kialakulásában egyrészt öröklött adottságok, másrészt életmóddal összefüggő tényezők játszanak szerepet, kialakulhatnak már a terhességet megelőzően, de a cukorbetegség és magasvérnyomás jelentkezhet a terhesség során a szervezetet érő fokozott megterhelés hatására is. A fenti betegségek fokozott veszélyt jelentenek mind az anya, mind magzata egészsége szempontjából.
30 év felett, terhességet megelőzően mindenképpen javasolt egy rutinszerű kivizsgálás, melynek érdemes tartalmaznia laborvizsgálatokat (vérkép, máj, vesefunkció, éhgyomri-, gyanú esetén terheléses vércukorvizsgálatot), EKG-t, nőgyógyászati vizsgálatot (rákszűrés, ultrahang vizsgálat, Chlamydia, Ureaplasma baktériumok szűrése, problémás ciklusok esetén hormonális vizsgálatok).
A tudatos felkészülés során még időben (a terhességet megelőzően) kiderülhetnek olyan ismeretlen betegségek, melyek a teherbe jutást gátolhatják pl.:Chlamydia fertőzés, vagy a terhesség során okozhatnak fokozott magzati vagy anyai rizikót pl.: kezeletlen magasvérnyomás, cukorbetegség. A jóindulatú méhizom daganatok (myomák) előfordulása korral szintén gyakoribbá válik. Bár szerencsére általában nem okoznak gondot terhesség során, bizonyos méret felett, vagy kedvezőtlen elhelyezkedés esetén már apró göbök is okozhatnak problémákat, mind a teherbe jutás, mind a terhesség, mind pedig a szülés-császármetszés során. A terhesség során hormonális hatásnak köszönhetően számolnunk kell a göbök méretének növekedésével, esetleg érzékenyé válásával is.
Abban az esetben, ha valaki odafigyel egészségére, tudatosan táplálkozik, nem dohányzik, rendszeresen mozog, védekezik a szexuális úton terjedő betegségekkel szemben, jó esélye van, hogy 35-40 évesen is kiváló egészségi állapotnak örvendhessen, ezáltal csökkentse annak az esélyét is, hogy terhessége során komplikáció adódjon. Szerencsére a fentieken még segíthetünk akkor is, ha korábban nem találtuk ezeket kellően fontos tényezőknek életünkben. Sosem késő rátérni az egészséges táplálkozásra, csökkenteni a súlyfeleslegen, letenni a cigarettát, és a szexuális úton terjedő fertőzések egy része is hatékonyan kezelhető.
Szülés harminc után
Ha a szülésre koncentrálunk szintén elmondhatjuk, hogy legideálisabb harminc év alatt szülni az első gyermeket. Harminc év feletti először szülő nők esetén gyakrabban találkozunk szülés során fellépő nehézségekkel. Ilyen nehézségek adódhatnak abból, hogy a méhszáj általában nehezebben tágul, a méhösszehúzódások renyhébbek, aminek okai lehetnek az alapbetegségek, a rosszabb fizikai kondíció, a méhben található myomagöbök. A nehezebb tágulás, renyhébb méhösszehúzódások bizonyos fokig kezelhetők epiduralis érzéstelenítés, oxytocinos infúzió és sok türelem segítségével, ugyanakkor sokszor minden igyekezet ellenére császármetszéssel kell a terhességet befejezni. A császármetszések aránya ebben a korcsoportban magasabb, mint a fiatalabban szülő nők esetén. Ezek természetesen statisztikai jellegű információk, messze nem jelentik azt, hogy minden 30 felett szülőnek félnie kellene a nehéz szüléstől, a várható komplikációktól.
Amennyiben a második, harmadik gyermek születése csúszik későbbre, (ez nagyon gyakori) általában kevesebb, illetve más jellegű problémákkal találkozunk. Harmadik-negyedik szülést követően, melyhez szintén hozzájárulhat a rosszabb fizikai állapot (cukorbetegség, magasvérnyomás) a méh ellazulásával (atonia) találkozunk gyakrabban, aminek ellátása nagy rutint és összeforrott team-et igényel (szülész, szülésznő, anaesthesiológus).
A tervezett időpontban végzett császármetszések (elektív műtét) aránya a 30 év feletti először szülő nők esetén, valamint kóros terhességet követően szintén magasabb. A császármetszésről való döntést mindig gondos, egyéni mérlegelés előzi meg, mely során számos tényezőt kell figyelembe venni, ezekbe beletartozik a méhszáj állapota, a medence-magzat méretének viszonya, a magzat elhelyezkedése, mérete, terhességi kórképek, társbetegségek, a magzati keringés aktuális állapota, a méhlepény teherbíró képessége stb.
Mit tudunk mi ehhez nyújtani
Elsősorban a legfontosabbat, a megfelelő odafigyelést, a lelkiismeretes várandósgondozást. Klinikai éveink során számos szövődménnyel sújtott, komplikált terhességgel volt módunk találkozni, mely megfelelő rutint ad a rizikócsoportba tartozó kismamák gondozásában.
Rendelőnkben lehetőség van a terhesség előtti kivizsgálások elvégzésére (ultrahangdiagnosztika, rákszűrés – cytologia, kolposzkópia-, fertőzések diagnosztikája -HPV, Chlamydia, Ureaplasma stb…).
A betegséggel komplikált, fokozott rizikójú terhesek gondozásában azonban a legfelkészültebb szülész-nőgyógyász sem nélkülözheti a háziorvos, belgyógyász, diabetológus, kardiológus, szemész és szükség esetén a medicina bármely területének képviselőit, akikkel közösen fáradozunk azon, hogy mindenkinek nyugodt szívvel élvezhesse terhessége szépségeit, örömteli pillanatait és a kilenc hónap végén egészséges gyermeket hozhasson világra.