Teenager nőgyógyászat

A legtöbb tini és fiatal nő számára a legrettegettebb dolgok közé tartozik a nőgyógyásszal történő találkozás, illetve a nőgyógyászati vizsgálat. Mivel sokak számára nem ismert, hogy miért is fontos nőgyógyászhoz fordulni, mi történik a vizsgálat során, szeretnék választ adni azokra a kérdésekre, melyeket legtöbbször csak magukban fogalmaznak meg, barátnőikkel, esetleg édesanyjukkal beszélnek meg a fiatal nők, illetve pár témát felvetni, melyek ismeretét fontosnak érzem minden fiatal számára.

Miért fontos az édesanyákon kívül orvossal is beszélni ezekről a kérdésekről? Azért mert az elmúlt években, mióta az anyukák elhagyták a serdülőkort, nagyon sok változás történt. Rendkívüli sebességgel bővül folyamatosan az orvostudomány, fejlődtek a diagnosztikus és terápiás lehetőségek, és ennek köszönhetően megváltozott az orvosok szemléletmódja is.

Mikor és miért kell, először nőgyógyászhoz fordulni?

A modern európai orvoslás elsősorban a betegség gyógyítására, nem pedig az egészség megőrzése helyezi a hangsúlyt, ezért az emberek többsége is csak akkor fordul orvoshoz, amikor betegnek érzi magát (szakrendelőkben általában csak erre van idő). Ezzel ellentétben mindenkinek azt szeretném javasolni, hogy mielőtt megkezdi szexuális életét, forduljon nőgyógyászhoz, hogy megbeszélhessük a számára legkedvezőbb védekezési módszert a szexuálisan terjedő betegségek, a nem kívánt terhesség ellen és hogy elmondhassuk milyen szűrővizsgálatokat ajánlunk ma minden nő számára annak érdekében, hogy időben felfedezhetőek legyenek bizonyos betegségek.  
Természetesen amennyiben panaszai vannak, szintén javasolt nőgyógyászhoz fordulnia. 

Mik azok a panaszok, melyek leggyakrabban jelentkeznek teenager korban?

Rendszertelen, fájdalmas vagy bő vérzéssel járó menstruáció, alhasi fájdalom, hüvelyfolyás, szeméremtesti vagy hüvelyi viszketés-égő érzés, pattanásos zsíros bőr kimarad a menses, amennyiben 16 éves korig nem jelentkezik az első havi vérzés, visszatérő vizeletfertőzés (köznapi nevén felfázás) és minden olyan panasz, vagy tünet aminek nem tudjuk okát.

Milyen a nőgyógyászati vizsgálat?

Először is nem olyan rémes, mint amilyen a híre!
A nőgyógyásszal való találkozás mindig beszélgetéssel kezdődik, amit orvosi nyelven „anamnézis felvételnek” nevezünk. Célja, hogy megtudjuk, hogy a páciens miért fordult orvoshoz, amennyiben panaszai vannak azokat pontosan megismerjük, illetve korábbi panaszairól, betegségeiről, családjában előforduló betegségekről, mensturációs ciklusairól (utolsó menses első napja, mensturációk ciklusok hossza, a vérzés hossza, erőssége, a mensest kísérő tünetek) szoktunk informálódni. A beszélgetésnek több haszna is van: az orvos számára a részletes anamnézis felvétel során szerzett információ nagyon sokban segít a betegség pontos diagnosztikájában, felhívhatja az orvos figyelmét olyan veszélyekre (betegségekre) melyek bár még nem okoznak panaszokat, viszont később nagyobb eséllyel megjelenhetnek, és nem utolsó sorban a páciens és orvosa számára is fontos abban, hogy a személyes hangvételt megtalálhassák, a feszültség feloldódhasson. (Itt jegyzem meg, hogy orvosi rendelőben legtöbbször magázódni szoktunk. Gyerekorvos, gyerek nőgyógyász természetesen tegezi a gyerekeket, azonban a serdülőkorban lévő lányokat, fiatal nőket az orvosok többsége magázza. Ez azonban természetesen nem szabályszerű. A jó orvos beteg kapcsolat alapja a megfelelő kommunikáció, ami nem merül ki a tegeződés-magázódás kérdésében, de a váltás alkalmanként sokat segíthet benne.)

A beszélgetést (anamnézis felvételt) vizsgálat követi/követheti.
A felnőtt nőkön végzett általános nőgyógyászati vizsgálat serdülőkorban, szűz lányok esetében sok mindenben módosulhat. Jellemző, hogy csak olyan vizsgálatot végzünk, mely feltétlenül fontos. Azt, hogy melyek ezek a vizsgálatok, természetesen a panaszok döntik el.

A vizsgálat mindig nőgyógyászati vizsgálószéken történik, melyből számtalan típus létezik, elsősorban a lábtartók formájában van ez eltérés. Fekvő-félig fekvő testhelyzetben kell a lábtartóba helyezni a lábakat, így a szeméremtest, hüvely mind a beteg, mind az orvos számára kényelmesen vizsgálható.

Szeméremtesti panaszok, hüvelyfolyás esetén szűz lányoknál a csupán megtekintés, esetleg mintavétel történik egy vattapálca segítségével a hüvelybemenetből. Az orvos a vizsgálat során a szeméremajkakat kezével széthúzza, hogy a hüvelybemenetet láthatóvá tegye. Ez a vizsgálat bár kellemetlen, hiszen intim testrészt vizsgál az orvos, teljesen fájdalmatlan.

Amennyiben a már volt szexuális kapcsolata a betegnek, hüvelyi vizsgálatot is kell végezni, hiszen a panaszok eredete sokszor a hüvely, még akkor is, ha ott nincsenek panaszok. Hüvelyi vizsgálat egy fém, vagy műanyag eszköz (lapoc), köznapi nevén „kacsa” segítségével történik, mely több méretben is készül. Mindig a hüvely méretének megfelelő „kacsát” kell választani, hogy fájdalmatlanul optimális feltárást biztosítson az orvos számára. A hüvelyi vizsgálat során az orvos látótérbe hozza a méhszájat, ami a legtöbb nőnek nem okoz fájdalmat. Amennyiben a hüvely az átlagosnál érzékenyebb (pl. gyulladás-, görcsös medencefenék izomzat-, különösen szűk hüvely esetén) a vizsgálat sajnos fájdalmas lehet. Sokat segít, ha vizsgálat során minden izmát ellazítja a páciens.  

Méhnyakrák szűrés esetén a méhszáj felszínéről az orvos egy erre a célra készült pálcával mintát vesz, majd bizonyos oldatokkal (ecetsav, jódos oldat) ecseteli, végül egy speciális eszköz mikroszkóp (kolposzkóp) segítségével megtekinti. A kolposzkópból van hagyományos mikroszkópszerű és videokamerára hasonlító, digitális változat is. A hüvelyváladékból és a méhszájból speciális vizsgálatok céljából (gombák, baktériumok és vírusok kimutatása) mintákat vehetünk. A méhszájból való mintavétel beleértve a rákszűrést is minimális fájdalommal járhatnak. 

A hüvelyi feltárást követően „bimanuális” vizsgálatot végzünk, vagyis az orvos egy, tágabb hüvely esetén (már többször szült nőknél) két ujját a hüvelybe vezeti, miközben másik kezével az alhasra gyakorol kisebb-nagyobb nyomást. A cél, hogy kitapogassa a méhet és a petefészkeket, illetve az esetlegesen a kismedencében található kóros elváltozásokat (cystákat, petevezeték tágulatot). Bár a vizsgálat ezen része általában kellemetlen, alkalmanként fájdalmas is, a megtapintás útján számos olyan információhoz is hozzájutunk, melyekhez egy képalkotó vizsgálattal, (nőgyógyászatban leggyakrabban az ultrahang vizsgálatot használjuk) nem tudunk hozzájutni, ilyen maga a fájdalom is, hiszen az sokszor magát a problémát mutatja meg.

Tehát röviden elmondható, hogy hüvelyi vizsgálatot, legyen az kacsával a hüvely feltárása, vagy a „bimanuális” vizsgálat, első szexuális kapcsolatukon már átesett nőknél végzünk. Abban az esetben, ha szűz nőn kell kismedencei vizsgálatot végezni, az orvosnak két lehetősége van: a hüvely helyett a végbélbe vezetve mutató ujját, a vizsgálat hasonlóképpen elvégezhető, mint hüvelyi úton, másik lehetőség hogy érett korú, de még szűz nők szűzhártyája legtöbbször kellő tágasságú ahhoz, hogy óvatosan egy ujjal a vizsgálat hüvelyen át is elvégezhető legyen. A végbélen át történő vizsgálat bár riasztóan hat, szintén csak kényelmetlen, kellemetlen érzés, de nem fájdalmas.

Szűz lányokon-nőkön a bimanuális vizsgálat helyett legtöbbször hasi ultrahang vizsgálatot végzünk, mely bár rosszabb képet ad, mint a hüvelyen át végzett ultrahang vizsgálat, mégis a legtöbb esetben kielégítő információt ad az orvos számára. Hasi ultrahang vizsgálatot teli húgyhólyag mellett kell végezni, olyankor, amikor a vizeletét mál alig tudja a beteg visszatartani, mivel Ilyenkor az ultrahangnyalábok a vizelettel telt hólyagon áthaladva szépen kirajzolják a kismedencei szerveket (méh, petefészkek), ellenben ha a hólyag nem kellően telt, belek állnak az ultrahangnyalábok és a vizsgálandó szervek közé, melyek azokat visszaverik, így a kép elmosódik.

Mi a rákszűrés célja?

A rákszűrésen méhnyakrák szűrést értünk, melynek célja, hogy a méhnyakrákot megelőző hámelváltozásokat észleljük, melyeket kezelve a méhnyakrák megelőzhető. A rákmegelőző állapotnak számos súlyossági formája létezik mely súlyossági foktól függően spontán gyógyulhat, vagy tovább változhat rákos állapotba. 

Mikor kell rákszűrést végezni?

A Magyar Nőgyógyász Szakmai Kollégium javaslata szerint a szexuális élet megkezdését követően egy évvel javasolt az első méhnyakrák szűrés, majd ezt követően évente javasolt ennek ismétlése. Országonként változhat a vizsgálatok ajánlott sűrűsége, mely elsősorban a szűrővizsgálat típusától függ. 

Hogyan történik a méhnyakrák szűrés?

A méhnyakrák szűrést Magyarországon két módszer együttes használatával végezzük. A legfontosabb a cytológiai vizsgálat mely azt jelenti, hogy a méhszáj felszínéről megfelelő pálca segítségével, óvatos mozdulattal felszínes sejteket távolítunk el, melyeket tárgylemezre kenünk, majd cytológus orvos speciális festés után mikroszkóppal megvizsgál. Ezt a vizsgálatot egészíti ki a kolposzkópos vizsgálat, mely a méhszáj felszínének mikroszkópos vizsgálata. Itt nem sejteket, hanem a hámszerkezetet és az ereket vizsgáljuk, melyek kóros sejtelváltozásokra utalhatnak. (Ezekről a vizsgálatokról olvashat még a „Milyen a nőgyógyászati vizsgálat?” rovatban is.) 

Biztosan minden rendben van, ha negatív a rákszűrésem?

Mint nagyon kevés dolog az életben a méhnyakrák szűrés sem ad 100%-os biztonsággal negatív leletet! (Igaz erről nem nagyon szeretnek az orvosok beszélni.) Mivel a kombinált módszer meglehetősen pontos eredményt ad, és a méhnyakrák kialakulása lassú folyamat, a rák kialakulásáig legtöbbször éveknek kell eltelnie, ha valaki valóban évente eljár rákszűrésre, kellő biztonságban érezheti magát. Ha valaki még nagyobb biztonságra vágyik, HPV kimutatás javasolható. 

Mi történik kóros lelet esetén?

Kóros lelet esetén általában gyulladáscsökkentő-fertőtlenítő kezelést (hüvelykúp), kimutatott HPV fertőzés esetén esetleg immunerősítő gyógyszer, vitaminok, nyomelemek szedését javasoljuk, melyek segíthetik a gyógyulást. Kontroll vizsgálatot 3-6 hónappal később szoktunk javasolni. Ismételten kóros lelet vagy leletek esetén, amennyiben a hámelváltozás mértéke bizonyos súlyossági fokot meghalad, műtétes kezelés javasolt. 

Mi a HPV szerepe a méhnyakrák kialakulásában?

A HPV (Humán Papillóma Vírus) fertőzés mai ismereteink alapján elengedhetetlennek látszik a méhnyakrák kialakulásában. A HPV szexuális úton terjedő vírus, melynek számos típusa létezik. Méhnyakrák kialakulása szempontjából típusait alacsony és magas rizikócsoportba soroljuk. Egyik típus sem okoz feltétlenül tüneteket, és pláne nem méhnyakrákot, ezért halálra rémülni akkor sem kell, ha a magas rizikócsoportba tartozó vírusfertőzés igazolódik. Az alacsony rizikócsoportba tartozó típusok rákot ugyan nagyon ritkán, egyes típusai soha sem okoznak, azonban gyakran igen kellemetlen és sokszor nehezen kezelhető nemiszervi szemölcsök kialakulásához vezetnek. A vírusfertőzés gyakran tünetmentes, és ami még fontosabb, problémát sem okoz, mert az immunrendszer időben semlegesíti a fertőzést. (A rákmegelőző hámelváltozások, illetve a korai stádiumú méhnyakrák sem okoz tüneteket, ezért fontos rákszűrésre akkor is elmenni, amikor semmi kellemetlen tünetet nem érzünk). Az elmúlt években elérhetővé vált a HPV kimutatása. A vizsgálat célja az, hogy kimutatva a tüneteket nem adó HPV fertőzést, megtehessünk mindent annak érdekében, hogy azt az immunrendszer legyőzze. Sajnos vírus ellenes gyógyszer vagy terápiás védőoltás még nem létezik ellene. Bizonyított HPV fertőzés esetén a rákszűrések gyakoribbá tételével időben ki tudjuk szűrni azokat, akikben a vírusfertőzés következtében kóros hámelváltozás (rákmegelőző állapot) alakul ki. 

A HPV vírusról bővebben itt olvashat.

Véd a védőoltás a méhnyakrák ellen?

A leggyakrabban méhnyakrákot okozó típusokkal szemben (HPV 16, 18) nagy biztonsággal véd, és így megelőzi azokat a rákos elváltozásokat, melyeket ezek a típusok okoznának. Néhány ritkább típus ellen is kimutatták, hogy bár sokkal kisebb hatékonysággal, de védhet az oltás, ugyanakkor nagyon fontos tudni azt is, hogy olyan HPV típusok okozhatnak méhnyakrákot, melyek ellen jelenleg nincs hatékony védőoltás, ezért a méhnyakrák szűrés a hagyományos módszerekkel az oltottak számára sem nélkülözhető.  

Okoz a HPV a méhnyakrákon kívül más daganatot is?

Sajnos igen! A jóval ritkábban előforduló hüvely, szeméremtesti és szájüregi rákok, valamint a szintén gyakori végbélrák esetén is bár nem alapfeltétele a daganat kialakulásának, de sok esetben szerepük van a daganat kialakulásában.

Hogyan juthatunk hozzá a védőoltáshoz?

Jelenleg két típusú HPV védőoltás kapható. Általában nőgyógyász írja fel és adja be. Három oltás beadása után alakul ki a védettség.

Mi a mensturáció?

A menstruáció röviden megfogalmazva a méhnyálkahártya ciklusos leválása okozta hüvelyi vérzés. Természetesen a történet ennél lényegesen bonyolultabb. Az agyalapi mirigy és a petefészkek pubertás során kialakuló ciklusos hormontermelése a méhnyálkahártyának ciklusos változását idézik elő, melyre a ciklus első 14 napjában az ösztrogén hormon hatására vastagodás (proliferációs fázis) majd a peteérést követően a progeszteron hormon hatására a terhesség beágyazódására alkalmassá válás (szekréciós fázis), végül amennyiben megtermékenyülés nem jön létre, annak vérzés kíséretében történő lelökődése (menstruáció) jellemző. A menstruációs ciklus és annak problémái jól jelezhetik a háttérben zajló hormonális folyamatok épségét vagy kóros működését.

Menstruációt kísérő kellemetlen panaszok

A menstruáció gyakran jár kellemetlen tünetekkel, alhasi fájdalommal, fejfájással, mellfeszüléssel, ingerlékenységgel, depresszióval. A tünetek intenzitása az enyhe, könnyen elviselhető fokozattól a saját magának és környezete számára is elviselhetetlen mértékűig változó. A panaszokra jellemző, hogy néhány nappal a mensest megelőzően kezdődnek és sokszor a vérzés kezdetével enyhülnek, és gyorsan meg is szűnnek. Bár a menstruáció minden kellemetlen kísérő tünetét általában nem sikerül megszűntetni, a panaszok jelentős részén lehet segíteni. Első lépésként néhány rutinvizsgálattal ki kell zárni, hogy a panaszok hátterében a szervi elváltozásokat. Amennyiben szervi elváltozást nem sikerül kimutatni, a panaszok hátterében leggyakrabban rendellenes hormonális és biokémiai folyamatok állnak (funkcionális/idiopátiás típus). Ilyen esetekben (fiatal korban a többség ilyen eredetű) gyógynövény tartalmú készítmények, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, görcsoldók, hormonális fogamzásgátló gyógyszerek szedése jön szóba. A gyógyszeres kezelés megfelelő megválasztása és helyes szedése esetén a tünetek többsége jelentősen enyhíthető.

Rendszertelen mensturáció

Amennyiben a ciklusok másfél évvel az első vérzés jelentkezését követően is rendszertelenek, vagy amennyiben a már rendszeressé vált ciklusok ismét rendszertelenné válnak a háttérben a hormonrendszer működési zavara feltételezhető. A hormonrendszer rendkívül összetett hálózat, melynek részleteit ma próbáljuk megismerni. Összetettségénél fogva a rendszer nagyon sérülékeny, számos külső tényező hatással lehet áttételes úton a nemi ciklus szabályozására, (pl.: kóros soványság, túlsúly, pszichés stressz, fokozott fizikai igénybevétel). Bár többen úgy gondolják, hogy nem baj, ha nem jön meg a menstruáció rendszeresen, legalább ritkábban kell szenvedni a kellemetlen tünetektől, nincs igazuk. A hormonális szabályozás hibája miatt a petefészkekben a peteérés általában tökéletlenül zajlik le, elmarad a petesejt kiszabadulása (ovulatio) és a progeszteron hormont termelő sárgatest nem fejlődik ki. Mivel ilyenkor a ciklus során nem alakul ki a két fő női nemi hormon, az ösztrogén és a progeszteron közötti természetes egyensúly, számos kellemetlen tünet jelentkezhet: átlagosnál bővebb és elhúzódó vérzés, mellfeszülés, hüvelyfolyás, alhasi fájdalom, petefészekcysták kialakulása, és nem utolsó sorban rendszertelen ciklusok esetén általában később ismerik fel a nem kívánt terhességet. A probléma kezelése mindenképpen kívánatos! Amennyiben van olyan fent említett külső tényező melynek változtatása lehetséges, pl. kóros soványság esetén plusz kilók felszedése, túlsúly esetén fogyás, fizikai és szellemi igénybevétel csökkentése, hatékonyan és mellékhatások nélkül visszaterelheti a ciklust a normál kerékvágásba. Amennyiben a panaszok hátterében nem külső okok állnak, vagy azok változtatása sikertelen, gyorsabb megoldás kívánatos, a kezelés a hormonális rendszerre ható gyógyszerekkel, hormonhatású készítményekkel, fogamzásgátló tablettákkal történik.

Bő vérzéssel járó menstruáció 

Teenager korban az átlagosnál nagyobb mennyiségű vérveszteséggel járó menstruációk hátterében általában nem szervi okok, hanem a rendszertelen, kiegyensúlyozatlan hormonális működés áll, kezelése a rendszertelen ciklusokhoz hasonló módon történhet. Fontos a megfelelő étrenddel, illetve vas készítménnyel a vérveszteség okozta vashiányt vérszegénységet és megelőzni illetve kezelni. 

Kimarad a mensturáció

Termékeny korú nőknél a menstruáció kimaradásának legtermészetesebb oka a terhesség, ezért amennyiben a szexuálisan aktív nő menstruációja késik, mindig gondoljon erre a kézenfekvő, ám teenager korban legtöbbször nem kívánatos lehetőségre! Manapság a gyógyszertárakban és drogériákban is kapható igen érzékeny és pontos vizelet tesztek segítségével igen egyszerűen, bárki meggyőződhet arról, hogy terhes-e vagy sem. Pozitív terhességi teszt esetén igen kicsi az esélye annak, hogy a teszt téved, bár valóban van néhány olyan ritka eset, amikor a teszt hamisan pozitív (álpozitív). Negatív teszt esetén három lehetőség is elképzelhető: 

1. nem terhes, 
2.  terhes, de még túl fiatal a terhesség, ezért nem mutatja ki a teszt (Figyelem! A terhességi tesztek többsége csak a menses kimaradását követő néhány napon belül képes a terhességet kimutatni!), 
3. szintén nagyon ritka eset, amikor a teszt álnegatív, vagyis hibás.

Amennyiben a kontroll csík sem válik láthatóvá a teszten, vagy a terhesség gyanúja alapos, de a teszt negatív, nappal később, a teszt reggeli első vizeletből történő ismétlése javasolt.  
Védekezés, fogamzásgátló szedése, mivel 100%-os módszer nem létezik, nem zárja ki a terhességet! Amennyiben nem boldogul, vagy nem kívánatos terhesség igazolódik, forduljon nőgyógyászhoz! 
Amennyiben a terhesség kizárt, mivel nincs kapcsolata, vagy a teszt negatív, a háttérben hormonális problémák állhatnak. Pubertás korban csak 6 hónap, később 3 hónap vérzésmentes időszakot tekintünk kórosnak és vizsgáljuk okát, illetve kezelünk.

Gyakori vérzés

A gyakori vérzés hátterében állhat normálisnál rövidebb menstruációs ciklus (csak 22-23 napnál gyakrabban jelentkező menstruációt tekintjük kórosnak), vagy attól független köztivérzés. Köztivérzés származhat a méhből, a méhszáj felszínéről, vagy ritkán a hüvelyfalból. Lehet ártalmatlan (pl. a ciklus 14 napja környékén jelentkező középidős vérzés) de jelezhet kezelendő problémát is, ezért javasolt ilyen panasszal orvoshoz fordulni.

A menstruációról még itt olvashat.