A fogamzásgátló módszerekről
A családtervezés napjainkban már mindenkinek lehetővé teszi a terhesség vállalásának időzítését. Felelős családtervezést alkalmazva a várt gyermek a pár által közösen kívánt időben, megfelelő körülmények közé születhet. A nem kívánt terhesség megelőzésére szolgáló fogamzásgátló módszerek megakadályozzák a petesejt és a hímivarsejt találkozását, a megtermékenyülést, illetve a beágyazódást. Számos módszer ismeretes, vannak közülük nagy biztonsággal alkalmazhatók, illetve kevésbé megbízható eljárások. Ismerje meg a módszereket és partnerével, nőgyógyászával közösen válassza ki az Ön számára legmegfelelőbbet!
A hagyományos módszereket évezredek óta széles körben, változatos formában használják.
A naptár módszer (időszakos önmegtartóztatás) a menstruációs ciklus ismeretén alapul. A pár kerüli az együttlétet a peteérés időpontja körül, azonban ennek több hátránya van. Fiatalkorban mind az önmegtartóztatás, mind – különösen szabálytalan ciklusok esetén – a peteérés kiszámítása nehézségekbe ütközik, így nem kellően hatékony módszer.
Hasonlóan nem megbízható módszer a megszakított közösülés. Lényege, hogy a partner a hímvesszőt az ejakuláció előtt eltávolítja a hüvelyből, megakadályozva a spermiumok bejutását. Alkalmazása nem mindig sikerül, ugyanakkor már az előváladékban is lehetnek spermiumok, kockáztatva a módszer sikerét. Ilyen együttlétek után javasoljuk sürgősségi fogamzásgátló tabletta használatát.
A gumi óvszer (kondom) alkalmazásában Magyarország sajnos Európában a sereghajtók közé tartozik, pedig ma már itthon is könnyen hozzáférhető, több fajta, jó minőségű óvszer. A vékony gumiból készült eszközt különböző síkosítókkal, spermium ellenes (spermicid) anyagokkal vonhatják be. Megfelelő használata esetén elég megbízható a terhesség megelőzésében, bár nem éri el a hormonális fogamzásgátlás hatásfokát. A módszernek lényeges mellékhatása, veszélye nincs, legnagyobb előnye, hogy az együttlét teljes ideje alatt alkalmazva véd a szexuális úton átvihető fertőzésekkel szemben is. Mindenképpen javasoljuk használatát új partner, alkalmi kapcsolat esetén.
A hüvelyi pesszárium és méhszájsapka megakadályozzák a spermiumok feljutását a méhbe. Szeretkezés előtt kell a hüvelybe felhelyezni. Kevésbé megbízható mint az óvszer, és alkalmazása is nagyobb rutint igényel. Hatékonysága fokozható spermicid anyag egyidejű alkalmazásával.
A hormonális fogamzásgátlás lényege a tartósan szedett gyógyszer segítségével a peteérés megakadályozása.
A fogamzásgátló tabletták többsége kombinált fogamzásgátló tabletta, mely a női szervezet két hormonját: tüszőhormont (ösztrogén) illetve sárgatesthormont (progreszteron) tartalmaz. Az elmúlt 40 évben az alkalmazott készítmények hormontartalma egyre kisebb lett, biztos fogamzásgátló hatásuk mellett számos előnyös mellékhatásuk is ismertté vált, kedvezőtlen mellékhatásaik pedig megfelelő körültekintéssel nagyrészt kivédhetők. Fő hatásukként a kombinált fogamzásgátló tabletták a peteérés gátlása mellett, csökkentik a spermiumok megtermékenyítő képességét, nehezítik a spermiumok feljutását a hüvelyből a méh és a petevezető felé.
A kedvező mellékhatások közül kiemelendő a menzesz mennyiségének csökkenése, a menzesz alatti görcsök megszűnése. Feltehetően a peteérés tartós gátlásának következtében tablettaszedők körében a későbbi életkorban kisebb a petefészekrák és a rosszindulatú méhnyálkahártya daganat kialakulásának veszélye. Hasonló okok miatt alkalmazásuk alatt ritkábban alakul ki jóindulatú emlőelváltozás és petefészek ciszta.
A tablettaszedés kapcsán jelentkező kedvezőtlen mellékhatások egy része átmeneti és egészségkárosító hatása biztosan kizárható: a tablettaszedés első néhány hónapjában tapasztalható pecsételő vérezgetés, enyhe emlőfeszülés rendszerint magától elmúlik. A tablettához csatolt tájékoztatóban részletes útmutatást talál a lehetséges mellékhatások jelentkezéséről, a tennivalókról. Bármilyen további kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!
Az egészségkárosító kockázatok közül legismertebb az érelzáródás (trombózis) esetleges kialakulása. Nemzetközi tanulmányok igazolták a trombózis fokozott kockázatát fogamzásgátló tablettát szedő nők körében, de az is kiderült, hogy ez a fokozott kockázat általában egyéb tényezőkhöz is kötött: 35 év feletti életkor, dohányzás, családban előforduló korábbi trombózis, társult egyéb betegségek (cukorbetegség, magas vérnyomás) jelzik a magasabb rizikót. A családi előfordulás egy jelentős részében sikerült egy genetikai elváltozást azonosítani, ami egy vérvétellel előzetesen szűrhető, így az ilyen irányú fokozott kockázat kizárható. Meglévő betegségek esetén – mint a korábban említett magas vérnyomás, cukorbetegség, epebetegség – a tabletta szedése fokozott körültekintést igényel, illetve nem javasolható. Ilyen esetekben orvosával, partnerével közösen dönthetnek a további tennivalóról, a fogamzásgátlás Ön által is választható formájáról. Ugyancsak indokolt orvosi konzultáció bármilyen egyéb, lehetséges szövődményre utaló, szokatlan tünet (fejfájás, szédülés, visszatérő vérzészavar, mellkasi, hasi fájdalom, stb) jelentkezése esetén.
Kockázati tényezők hiányában, évenkénti orvosi ellenőrzés mellett a tabletta éveken át biztonsággal alkalmazható, a mai korszerű, alacsony hormontartalmú készítmények mellett szünetet tartani sem indokolt. Megfelelő alkalmazás esetén a tabletta nagy biztonsággal megelőzi a nem kívánt terhesség kialakulását, de nem akadályozza meg a szexuális úton terjedő fertőzések átvitelét. Ennek kivédésére – különösen alkalmi kapcsolatok esetén – célszerű gumi óvszert is használni. Az eljárás „kettős védekezés” néven a legtöbb európai országban ismert és alkalmazott.
A fogamzásgátló tabletták között találunk csak sárgatesthormont tartalmazó készítményt, melyet minipill-ként is szokás emlegetni. Használatát elsősorban szoptatás alatt javasoljuk, illetve olyan esetekben, amikor a kombinált fogamzásgátló tabletták másik összetevője, az ösztrogén valamilyen ok miatt ellenjavallt.
A hormonális fogamzásgátlás speciális formája az esemény utáni tabletta(hormonális sürgősségi fogamzásgátlás), amelyről bővebben itt olvashat.
A méhen belüli fogamzásgátló eszköz (intrauterin eszköz – IUD) a méh üregében elhelyezkedő különféle alakú műanyagból és esetenként fémből álló eszköz, amely a méhnyálkahártyát alkalmatlanná teszi a beágyazódásra. Köznapi elnevezése („hurok”) alakjára utal, bár a mai eszközök már általában inkább T alakúak. Általában menstruáció alatt a hüvelyen keresztül vezetik be. Hosszú távú, biztonságos védelmet nyújt, de használata növelheti a kismedencei gyulladások előfordulását. Felhelyezésüket nem szült nőknek nem ajánljuk, alkalmazásuk az első gyermek vállalása előtt Magyarországon csak kivételes esetben, egyedi mérlegelés alapján lehetséges.
A méhen belüli eszközök speciális képviselője az a méhen belüli rendszer, mely 5 éven keresztül folyamatos, kis mennyiségű progreszteron kiáramlásával növeli a módszer biztonságát, csökkenti a gyulladás előfordulását valamint a menstruációs vérvesztést.